PÉNZÜGYI HÍREK
Történelmi döntés született ma – lesz ebből Európai Egyesült Államok?
A koronavírus-válság az európai közösségre nézve kulcsfontosságú folyamatokat indított el, amelyekről talán most még nem látszik, de egyáltalán nem kizárt, hogy egy föderatív berendezkedésben csúcsosodhatnak majd ki. Nem is a ma meghozott döntés a lényeg ebből a szempontból, hanem maga a tendencia: az EU-t az elmúlt években sokan támadták belülről, és a koronavírus válság kezdetén látványosan csődöt mondott, mégis úgy történt végül, ahogy eddig majdnem mindig – a nyugalmi helyzetben a reformoktól ódzkodó, az integrációval szemben vonakodó tagállamok a válság idején nem hátralépnek, hanem egyhangúan tesznek egy újabb lépést az Európai Egyesült Államok irányába. Ez nem meglepő, mert politikai szempontból ugyan a nemzeti hatáskörök átruházása sok tagállam kormánya szerint nem vállalható álláspont, a gazdasági racionalitás miatt azonban mégis meglépik azt, ha szükséges. Miről is döntöttek ma a vezetők? A tagállamok állam- és kormányfői megállapodtak ma a szokásos hétéves keretköltségvetésről is, amelynek összege 1074 milliárd euró. Ez kevesebb az előzetesen várt 1100 milliárdhoz képest, mégpedig azért, mert a négy fukar tagállam, Svédország, Ausztria, Hollandia és Dánia a befizetések egy részére kedvezményt kapott visszatérítések formájában. Ezt az elemet még a britek harcolták ki a 80-as években, és most nagy lehetőség nyílt arra, hogy a gyakorlatot tagállamok megszüntessék, de így könnyebb volt a fiskálisan konzervatívabb tagállamok kedvében járni, amiért azok engedtek az újjáépítési alapnál. A Next Generations EU nevű alap 2018-as árakon számolva 750 milliárd euró értékű csomag, amelyből végül 390 euró lesz a vissza nem térítendő források összege. A fukarok szerették volna, ha ez egyáltalán nem szerepelne a csomagban, a délieket viszont a kedvezményes hitelek magas államadósságuk miatt nem segítették volna érdemben. Miről olvashatsz ebben a cikkben? Az Európai Tanács mai döntésével jelentősen növelte a közösségi forrásokat, új eszközöket vezetett be, és kiszélesítette a közös intézmények hatáskörét. A döntéssel kis lépést tett a közösség a föderáció irányába vezető hosszú úton. Az EU-ban már eddig is jelentős volt a szupranacionális elemek súlya, amelyek a közeljövőben nagyobb súlyt kaphatnak. Az európai nemzetek külön-külön elhanyagolható szereplői a világpolitikának és globális kereskedelemnek, az egységes EU viszont már ütőképes erő lenne. A föderalizmus megvalósulása felülről aligha történhet meg, de a lépcsőzetes hatáskörátadás újabb jele a mai döntés. Európa egységesedése nem csak egy utópia, és a lakosság körében is meglenne hozzá a támogatottság, csak eltérő szemlélettel kell vizsgálni a helyzetet.
