{"id":377,"date":"2019-07-10T12:16:46","date_gmt":"2019-07-10T09:16:46","guid":{"rendered":"https:\/\/favorite-news.com\/hu\/ha-no-a-minimalber-kevesebben-lesznek-ongyilkosok\/"},"modified":"2019-07-10T12:16:48","modified_gmt":"2019-07-10T09:16:48","slug":"ha-no-a-minimalber-kevesebben-lesznek-ongyilkosok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/favorite-news.com\/hu\/ha-no-a-minimalber-kevesebben-lesznek-ongyilkosok\/","title":{"rendered":"Ha n\u0151 a minim\u00e1lb\u00e9r, kevesebben lesznek \u00f6ngyilkosok"},"content":{"rendered":"

[ad_1]
\n<\/p>\n

Az anyagi gondokb\u00f3l sajnos n\u00e9ha annyira nem l\u00e1tj\u00e1k a kiutat az emberek, hogy ink\u00e1bb eldobj\u00e1k az \u00e9let\u00fcket. Egy friss amerikai kutat\u00e1s most arra mutatott r\u00e1, hogy ez ellen igenis tehet a gazdas\u00e1gpolitika. Ha 10 sz\u00e1zal\u00e9kkal megemelj\u00fck a minim\u00e1lb\u00e9rt, azzal 3,6 sz\u00e1zal\u00e9kkal cs\u00f6kkenthetj\u00fck az \u00f6ngyilkoss\u00e1gok sz\u00e1m\u00e1t. M\u00e1ra egyre t\u00f6bb olyan kutat\u00e1sr\u00f3l olvashatunk, amely a minim\u00e1lb\u00e9r-emel\u00e9s hasonl\u00f3an kedvez\u0151 hat\u00e1sair\u00f3l sz\u00f3l, de ez az eredm\u00e9ny az\u00e9rt kiemelked\u0151 k\u00f6z\u00fcl\u00fck, mert j\u00f3val er\u0151sebb empirikus bizony\u00edt\u00e9kokkal szolg\u00e1l. Ezt mostant\u00f3l nem hagyhatjuk figyelmen k\u00edv\u00fcl a minim\u00e1lb\u00e9rr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 vit\u00e1kban.
<\/b> <\/p>\n

<\/p>\n

N\u0151 az elkeseredetts\u00e9g<\/h2>\n

S\u00f6t\u00e9t fordulat l\u00e1tszik az Egyes\u00fclt \u00c1llamok hal\u00e1loz\u00e1si statisztik\u00e1iban: 1999 \u00e9s 2017 k\u00f6z\u00f6tt harmad\u00e1val<\/b> n\u0151tt az \u00f6ngyilkoss\u00e1gi r\u00e1ta (l\u00e1sd: Hedegaard et al.), m\u00edg a drogt\u00faladagol\u00e1sok miatt \u00e9let\u00fcket veszt\u0151k\u00e9 eg\u00e9szen megd\u00f6bbent\u0151en, 256 sz\u00e1zal\u00e9kkal<\/b> emelkedett. Ijeszt\u0151 sz\u00e1mok ezek, amik sokak \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t felkeltett\u00e9k. Az egyre gyakoribb tragikus hal\u00e1lesetek m\u00e1ra oda vezettek, hogy az USA-ban megt\u00f6rt a v\u00e1rhat\u00f3 \u00e9lettartam \u00e9vsz\u00e1zados emelked\u0151 trendje.<\/p>\n

Hogy pontosan mi \u00e1llhat a h\u00e1tt\u00e9rben, az egy neh\u00e9z k\u00e9rd\u00e9s. Anne Case neves amerikai k\u00f6zgazd\u00e1sz professzor a f\u00e9rj\u00e9vel, a Nobel-d\u00edjas Angus Deatonnal, olyan \u00fatt\u00f6r\u0151 munk\u00e1t v\u00e9gzett, amelynek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en ma m\u00e1r sejt\u00fck, mi okozhatja mindezt. A h\u00edres szerz\u0151p\u00e1ros arra jutott, hogy a gazdas\u00e1gi lehet\u0151s\u00e9gek apad\u00e1sa lehet a dolog kulcsa, emiatt alakulhatott ki egy elkeseredett t\u00e1rsadalmi r\u00e9teg, akik k\u00f6nnyen a drogok \u00e9s az alkohol \u00e1ldozat\u00e1ul esnek, vagy ak\u00e1r \u00f6ngyilkoss\u00e1got k\u00f6vetnek el. Mindez tulajdonk\u00e9ppen a modern gazdas\u00e1gok szerkezeti \u00e1talakul\u00e1s\u00e1val lehet kapcsolatos, amely az alacsonyan k\u00e9pzett, k\u00f6z\u00e9pkor\u00fa munk\u00e1soszt\u00e1lyt \u00e9rinti meglehet\u0151sen s\u00falyosan.<\/span><\/div>\n

\u00dagy t\u0171nik, hogy \u00e9ppen \u0151k az a demogr\u00e1fiai csoport, ahol kiugr\u00f3 m\u00e9rt\u00e9kben n\u0151tt az \u00f6ngyilkoss\u00e1gok sz\u00e1ma, illetve az alkoholhoz \u00e9s drogfogyaszt\u00e1shoz k\u00f6thet\u0151 hal\u00e1lesetek gyakoris\u00e1ga. Anne Case id\u00e9n publik\u00e1lt tanulm\u00e1ny\u00e1b\u00f3l m\u00e9g azt is megtudhatjuk, hogy a roml\u00f3 gazdas\u00e1gi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek mellett a heroin \u00e9s egy\u00e9b vesz\u00e9lyes drogok k\u00f6nnyed be\u00e1raml\u00e1sa is sokat rontott az iskol\u00e1zatlan r\u00e9teg helyzet\u00e9n.<\/p>\n

Van r\u00e1 ellenszer<\/h2>\n

Az okok felt\u00e1r\u00e1sa \u00e9s kutat\u00e1sa nagyon fontos, de imm\u00e1r azon is \u00e9rdemes elgondolkodni, hogy vajon milyen v\u00e1laszt lehetne erre a jelens\u00e9gre adni. Amerikai kutat\u00f3k egy csoportja pedig \u00e9ppen ennek j\u00e1rt ut\u00e1na, ahogy azt a nemr\u00e9g megjelent tanulm\u00e1nyukban olvashatjuk. Eg\u00e9szen pontosan a minim\u00e1lb\u00e9r \u00e9s a j\u00f6vedelemad\u00f3-j\u00f3v\u00e1\u00edr\u00e1sok (EITC) hat\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1lt\u00e1k az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban, amelyek tal\u00e1n a k\u00e9t legfontosabb eszk\u00f6zt jelentik arra, hogy az eml\u00edtett t\u00e1rsadalmi oszt\u00e1ly helyzet\u00e9n jav\u00edtson az \u00e1llam. K\u00f6nnyen lehet ugyanis, hogy az anyagi probl\u00e9m\u00e1k enyh\u00edt\u00e9se sokat seg\u00edt egy-egy s\u00falyos esetben.<\/p>\n

A UC Berkeleyn dolgoz\u00f3 kutat\u00f3k (William Dow, Anna Godoy, Chris Lowenstein \u00e9s Michael Reich) abb\u00f3l indultak ki, hogy az USA egyes \u00e1llamaiban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 id\u0151pontokban v\u00e1ltoztattak a minim\u00e1lb\u00e9rre \u00e9s ad\u00f3visszat\u00e9r\u00edt\u00e9sre vonatkoz\u00f3 szab\u00e1lyokon, ezzel pedig egy kv\u00e1zi empirikus k\u00eds\u00e9rlet \u00e1llt el\u0151. A hasonl\u00f3 adotts\u00e1gokkal rendelkez\u0151 \u00e1llamokban ugyanis \u00edgy k\u00f6zvetlen\u00fcl m\u00e9rhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik – difference in differences m\u00f3dszerrel – az eml\u00edtett gazdas\u00e1gpolitikai l\u00e9p\u00e9sek hat\u00e1sa. Vagyis azt gondolhatjuk ilyenkor, hogy a megfigyelt k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek az\u00e9rt alakultak \u00fagy ahogy, mert az adott helyen m\u00e1r magasabb volt a minim\u00e1lb\u00e9r, mint a m\u00e1sik \u00e1llamban.<\/p>\n

10%-kal magasabb b\u00e9r = 3,6%-kal kevesebb \u00f6ngyilkoss\u00e1g<\/h2>\n

A kutat\u00f3k 16 \u00e9vnyi<\/b> adatot vizsg\u00e1ltak ilyen szemmel, alaposan \u00f6sszegy\u0171jtve az \u00f6sszes relev\u00e1ns demogr\u00e1fiai \u00e9s hal\u00e1loz\u00e1si statisztik\u00e1t. Publik\u00e1ci\u00f3jukban pedig h\u00e1rom f\u0151 eredm\u00e9nyt emeltek ki:<\/span><\/p>\n

<\/p>\n

    \n
  • Egyr\u00e9szt \u00fagy tal\u00e1lt\u00e1k, hogy a minim\u00e1lb\u00e9r 10 sz\u00e1zal\u00e9kos emel\u00e9se 3,6 sz\u00e1zal\u00e9kkal cs\u00f6kkentette az \u00f6ngyilkoss\u00e1gok sz\u00e1m\u00e1t, m\u00edg az ad\u00f3visszat\u00e9r\u00edt\u00e9sek j\u00f6vedelemn\u00f6vel\u0151 hat\u00e1sa 5,5 sz\u00e1zal\u00e9kkal. Ez az int\u00e9zked\u00e9s a vizsg\u00e1lt id\u0151szakban \u00e9vi 1200 ember\u00e9letet jelentett, vagyis ennyivel kevesebben vetettek v\u00e9get az \u00e9let\u00fcknek anyagi gondok miatt. <\/li>\n
  • A m\u00e1sodik \u00e9rdekes tanuls\u00e1g az, hogy ezek a gazdas\u00e1gpolitikai eszk\u00f6z\u00f6k jobban hatnak a n\u0151kre, mint a f\u00e9rfiakra. Az \u0151 eset\u00fckben ugyanez a 10 sz\u00e1zal\u00e9kos minim\u00e1lb\u00e9r-emel\u00e9s m\u00e1r 4,7 sz\u00e1zal\u00e9kkal vetette vissza az \u00f6ngyilkoss\u00e1gok sz\u00e1m\u00e1t, m\u00edg az ad\u00f3visszat\u00e9r\u00edt\u00e9s pedig 7,4 sz\u00e1zal\u00e9kkal. <\/li>\n
  • V\u00e9g\u00fcl a harmadik kiemelt eredm\u00e9ny\u00fck szerint a minim\u00e1lb\u00e9r-emel\u00e9s minden t\u00e1rsadalmi oszt\u00e1ly bajbajutottjain egyar\u00e1nt seg\u00edt, mik\u00f6zben az ad\u00f3visszat\u00e9r\u00edt\u00e9s ezen form\u00e1ja a sz\u00ednesb\u0151r\u0171eknek kiemelten j\u00f3l j\u00f6het.<\/li>\n<\/ul>\n

    <\/p>\n

    Az \u00fagynevezett EITC (earned income tax credit) nevezet\u0171 program kapcs\u00e1n \u00e9rdemes tudni, hogy az egy olyan fajta j\u00f6vedelemad\u00f3-visszat\u00e9r\u00edt\u00e9s az USA-ban, amit a j\u00f6vedelmi helyzeten t\u00fal a gyermekek sz\u00e1ma is befoly\u00e1sol. Teh\u00e1t egy igen c\u00e9lzott szoci\u00e1lpolitikai eszk\u00f6zr\u0151l van sz\u00f3, amelynek a laz\u00edt\u00e1sa \u00edgy nagyban seg\u00edthet a szeg\u00e9nyebb t\u00e1rsadalmi r\u00e9tegeken, \u00e9s ez\u00e9rt l\u00e1thatunk jelent\u0151s hat\u00e1st az eset\u00e9ben. Hogy a n\u0151kn\u00e9l mi\u00e9rt hat jobban ez is, meg a minim\u00e1lb\u00e9r-emel\u00e9s is, annak igen egyszer\u0171 oka van. \u0150k nagyobb ar\u00e1nyban dolgoznak minim\u00e1lb\u00e9rt fizet\u0151 \u00e1ll\u00e1sokban, \u00e9s gyakrabban jogosultak az eml\u00edtett ad\u00f3visszat\u00e9r\u00edt\u00e9sre is.<\/p>\n

    A tanultakra m\u00e1r nem hat<\/h2>\n

    Az eml\u00edtett hat\u00e1sok szinte teljesen elt\u0171nnek, ha valakinek m\u00e1r bachelor vagy ann\u00e1l magasabb iskolai v\u00e9gzetts\u00e9ge van, ami egy\u00e9bk\u00e9nt konzisztens a kutat\u00f3k felt\u00e9telez\u00e9seivel is. A jobban k\u00e9pzett emberek ugyanis m\u00e1r ritk\u00e1n keresnek minim\u00e1lb\u00e9rt, \u00e9s a t\u00f6bbs\u00e9g\u00fck sz\u00e1m\u00e1ra nem is relev\u00e1ns az eml\u00edtett ad\u00f3visszat\u00e9r\u00edt\u00e9s sem. Az \u0151 eset\u00fckben \u00edgy furcsa is lett volna, ha l\u00e1tunk valamekkora hat\u00e1st.<\/p>\n

    Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy ezek az int\u00e9zked\u00e9sek f\u0151k\u00e9nt csak az \u00f6ngyilkoss\u00e1gok sz\u00e1m\u00e1t tudt\u00e1k cs\u00f6kkenteni.<\/b> A drogt\u00faladagol\u00e1ssal kapcsolatos hal\u00e1lesetek gyakoris\u00e1ga szinte alig v\u00e1ltozott a minim\u00e1lb\u00e9r-emel\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra, amely arra utalhat, hogy a drogfogyaszt\u00e1s vesz\u00e9lyei sokkal m\u00e9lyebben gy\u00f6kereznek. Ebben az esetben m\u00e1r nem csak az anyagi helyzet sz\u00e1m\u00edt, \u00e9s \u00edgy m\u00e1s eszk\u00f6zre lehet sz\u00fcks\u00e9g a lek\u00fczd\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n

    Z\u00e1r\u00e1sk\u00e9nt m\u00e9g hozz\u00e1tenn\u00e9nk, hogy ezek az eredm\u00e9nyek sz\u00e9pen egybecsengenek m\u00e1s kutat\u00e1sokkal is, amelyek szerint a lecs\u00fasz\u00f3 t\u00e1rsadalmi r\u00e9tegek anyagi t\u00e1mogat\u00e1sa nagyban seg\u00edthet az \u00f6ngyilkoss\u00e1gok megel\u0151z\u00e9s\u00e9ben. Sok lehet ugyanis az olyan ember, akit a munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9g, az otthon\u00e1nak az elveszt\u00e9se, vagy az ad\u00f3ss\u00e1gspir\u00e1lba ker\u00fcl\u00e9s a v\u00e9gletekig elkeser\u00edt. Ez a kutat\u00e1s most sz\u00e1mszer\u0171en megmutatta, hogy ezen emberek anyagi t\u00e1mogat\u00e1sa \u00e9leteket menthet.<\/p>\n

    Noha az amerikai k\u00f6rnyezet, a hal\u00e1loz\u00e1si tendenci\u00e1k \u00e9s az ottani minim\u00e1lb\u00e9r szintje mer\u0151ben m\u00e1s, mint az eur\u00f3pai \u00e9s azon bel\u00fcl a magyar, de nem kiz\u00e1rt, hogy ez az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s valamekkora k\u00fcls\u0151 \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9ggel is b\u00edr. Vagy egyszer\u0171bben sz\u00f3lva: \u00e1ltal\u00e1nos\u00edthat\u00f3. Persze az ilyen k\u00f6vetkeztet\u00e9sekhez nemcsak kutat\u00f3i munka kell, hanem a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek speci\u00e1lis egy\u00fctt\u00e1ll\u00e1sa is, emiatt pedig m\u00e9g id\u0151re van sz\u00fcks\u00e9g, hogy hasonl\u00f3 empirikus eredm\u00e9nyekre bukkanjunk az \u00f6reg kontinensen. Ez az amerikai eset viszont van annyira elgondolkodtat\u00f3, hogy a j\u00f6v\u0151ben m\u00e1r ne feledkezz\u00fcnk meg r\u00f3la, amikor egy esetleges minim\u00e1lb\u00e9r-emel\u00e9s hat\u00e1sait m\u00e9rlegelj\u00fck.<\/span><\/p>\n

    Amennyiben \u00fagy \u00e9rzi, hogy seg\u00edts\u00e9gre lenne sz\u00fcks\u00e9ge, h\u00edvja a kr\u00edzishelyzetben l\u00e9v\u0151knek rendszeres\u00edtett, ingyenesen h\u00edvhat\u00f3 116-123-as, vagy a 06 80 820 111-es telefonsz\u00e1mot!<\/i><\/p>\n

    Szakirodalmi h\u00e1tt\u00e9r:<\/i><\/p>\n

    Case, A, and A Deaton (2015), \u201cRising Morbidity and Mortality in Midlife among White non-Hispanic Americans in the 21st century”
    Dow, W H, A God\u00f8y, C A Lowenstein, M Reich (2019), \u201cCan Economic Policies Reduce Deaths of Despair?”
    Voxeu.org (2019), „A way out from rock bottom: Economic policies can reduce deaths of despair”<\/p>\n

    C\u00edmlapk\u00e9p: Shutterstock<\/i> <\/p>\n<\/div>\n