[ad_1]
\n<\/p>\n
A modern portf\u00f3li\u00f3elm\u00e9let a befektet\u00e9sek alappill\u00e9r\u00e9t jelenti, \u00e9s tal\u00e1n mindenki hallott m\u00e1r r\u00f3la egyet s m\u00e1st. 1990-ben Nobel-d\u00edjat adtak \u00e9rte Harry Markowitznak, aki m\u00e9g egy 1952-es essz\u00e9j\u00e9ben vezette be el\u0151sz\u00f6r a k\u00f6ztudatba a dolgot. A p\u00e9nz\u00fcgynek ez a ter\u00fclete az eszk\u00f6z\u00f6k kock\u00e1zat\u00e1val, egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tti korrel\u00e1ci\u00f3j\u00e1val, a hozamokkal \u00e9s a diverzifik\u00e1ci\u00f3val kapcsolatos megl\u00e1t\u00e1sokat foglalja egy matematikai keretrendszerbe. A jelent\u0151s\u00e9ge vitathatatlan, nyilv\u00e1n nem v\u00e9letlen\u00fcl h\u00edvj\u00e1k ezt az \u00fajs\u00e1got is \u00fagy, ahogy.<\/p>\n
M\u00e1ra annyira elterjedt fogalom a portf\u00f3li\u00f3 \u00e9s a diverzifik\u00e1ci\u00f3, hogy tal\u00e1n m\u00e9g a laikus nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra is dereng valami, amikor felcsengenek ezek a szavak. Sokan hallott\u00e1k m\u00e1r, hogy jobb \u00f6tlet t\u00f6bbf\u00e9le r\u00e9szv\u00e9nybe fektetni egy adott pap\u00edr helyett. A tudom\u00e1nyosabb v\u00e9n\u00e1j\u00fa emberek erre persze r\u00f6gt\u00f6n r\u00e1v\u00e1gj\u00e1k, hogy csak akkor, ha ezek az eszk\u00f6z\u00f6k nem t\u00f6k\u00e9letesen pozit\u00edvan korrel\u00e1ltak. Mert akkor mindegy. De az ilyesmi ritka.<\/p>\n
A legt\u00f6bben tudj\u00e1k vagy sejtik, hogy a diverzifik\u00e1ci\u00f3 nagyon fontos a befektet\u00e9si d\u00f6nt\u00e9sekn\u00e9l. Ez az az eszk\u00f6z, aminek a seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel ugyanazt a hozamot kevesebb kock\u00e1zatnak kit\u00e9ve \u00e9rhetj\u00fck el. Ennek a keretrendszer\u00e9t kezdte el kidolgozni Markowitz, matematikailag levezetve, hogy adott k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt mi az optim\u00e1lis portf\u00f3li\u00f3. K\u00e9s\u0151bb, m\u00e1s k\u00f6zgazd\u00e1szok \u00e9s matematikusok is r\u00e1er\u0151s\u00edtettek az elm\u00e9let\u00e9re, plusz tov\u00e1bb is fejlesztett\u00e9k a rendszert. Ez egy olyan elm\u00e9let, ami a gyakorlatban is bizony\u00edtottan m\u0171k\u00f6dik, de m\u00e9gsem haszn\u00e1lja mindenki a befektet\u00e9sei sor\u00e1n. S\u0151t, m\u00e9g csak megk\u00f6zel\u00edt\u0151leg sem.<\/p>\n
Kor\u00e1bbi kutat\u00e1sokb\u00f3l is j\u00f3l tudjuk m\u00e1r, hogy a befektet\u0151k \u00e1ltal\u00e1ban nem diverzifik\u00e1lnak el\u00e9gg\u00e9, de most John Gathergood, David Hirshleifer, David Leake, Hiroaki Sakaguchi \u00e9s Neil Stewart a Barclays Stockbroking adatait vett\u00e9k alaposan szem\u00fcgyre. Ez egy gigantikus online br\u00f3ker az Egyes\u00fclt Kir\u00e1lys\u00e1gban, amely kiv\u00e1l\u00f3 betekint\u00e9st ny\u00fajt abba, hogy a befektet\u0151k mik\u00e9nt is v\u00e1s\u00e1rolnak \u00e9rt\u00e9kpap\u00edrokat.<\/p>\n
Kider\u00fclt, hogy rengetegen az igen egyszer\u0171 1\/N-es strat\u00e9gi\u00e1t<\/b> k\u00f6vetik, ami azt jelenti, hogy szimpl\u00e1n annyi fel\u00e9 osztj\u00e1k a p\u00e9nz\u00fcket, amennyi fajta r\u00e9szv\u00e9nyt vesznek. Ha van 5000 fontjuk<\/b> \u00e9s kiv\u00e1lasztottak mondjuk \u00f6t j\u00f3nak gondolt r\u00e9szv\u00e9nyt, akkor szimpl\u00e1n ezer-ezer fontot<\/b> tesznek majd mindegyikbe. Nem t\u00fal bonyolult megold\u00e1s. De az\u00e9rt nem kell teljesen len\u00e9zni, mert vannak kutat\u00e1sok, amelyek szerint igaz\u00e1b\u00f3l ez a m\u00f3dszer is teljesen j\u00f3l m\u0171k\u00f6dik, \u00e9s \u00e9sszer\u0171en m\u00e9rs\u00e9kli a kock\u00e1zatokat.<\/p>\n
A gond csak az, hogy vannak, akik m\u00e9g ezt a fa\u00e9k egyszer\u0171s\u00e9g\u0171 m\u00f3dszert is elrontj\u00e1k. Azt csin\u00e1lj\u00e1k ugyanis nagyon sokan, hogy csak az adott v\u00e1s\u00e1rl\u00e1saikat osztj\u00e1k ar\u00e1nyosan sz\u00e9t. Azzal m\u00e1r egy\u00e1ltal\u00e1n nem t\u00f6r\u0151dnek, hogy a kor\u00e1bban megv\u00e1s\u00e1rolt r\u00e9szv\u00e9nyek \u00e1ra merre mozgott, \u00e9s ez\u00e1ltal mennyire tol\u00f3dtak el a s\u00falyok. Vagyis, ha a kor\u00e1bban eml\u00edtett 5000 fontos portf\u00f3li\u00f3ban az egyik r\u00e9szv\u00e9ny \u00e1ra mondjuk a dupl\u00e1j\u00e1ra n\u0151tt, ezerr\u0151l k\u00e9tezerre, att\u00f3l m\u00e9g ugyan\u00fagy abb\u00f3l is ezret vesznek a k\u00f6vetkez\u0151 \u00f6tezres v\u00e1s\u00e1rl\u00e1suk sor\u00e1n. Ez\u00e1ltal pedig a portf\u00f3li\u00f3n bel\u00fcli ar\u00e1nyok eltorzulnak, \u00e9s a legut\u00f3bb j\u00f3l teljes\u00edt\u0151 r\u00e9szv\u00e9ny egyre nagyobb s\u00fallyal b\u00edr majd. V\u00e9gs\u0151 soron \u00edgy t\u00fal nagy kitetts\u00e9g alakulhat ki egy-egy r\u00e9szv\u00e9nnyel szemben, ez\u00e1ltal n\u00f6velve a portf\u00f3li\u00f3 kock\u00e1zatoss\u00e1g\u00e1t.<\/p>\n
Mindez nemcsak az optim\u00e1lis eloszt\u00e1st\u00f3l van t\u00e1vol, de m\u00e9g a diverzifik\u00e1ci\u00f3 kor\u00e1bban eml\u00edtett, egyszer\u0171, de az\u00e9rt m\u0171k\u00f6d\u0151 1\/N-es szab\u00e1ly\u00e1nak is betesz. A befektet\u0151k jelent\u0151s r\u00e9sze teh\u00e1t egy eff\u00e9le, naiv diverzifik\u00e1ci\u00f3s m\u00f3dszert haszn\u00e1l: puszt\u00e1n a mindenkori v\u00e1s\u00e1rl\u00e1saikat osztj\u00e1k r\u00e9szekre<\/b>. Hogy ez mennyire jellemz\u0151 a befektet\u0151kre azt az al\u00e1bbi \u00e1br\u00e1n l\u00e1thatjuk, ahol az „NBD” jelenti a v\u00e1s\u00e1rl\u00e1sok sz\u00e9toszt\u00e1s\u00e1t \u00e9s az „NPD” a kor\u00e1bban eml\u00edtett egyszer\u0171 allok\u00e1ci\u00f3t.<\/span><\/p>\n \n A diverzifik\u00e1ci\u00f3s m\u00f3dszer gyakoris\u00e1ga att\u00f3l f\u00fcgg\u0151en, hogy h\u00e1ny \u00e9rt\u00e9kpap\u00edrt vett valaki. A d\u00f6nt\u0151 t\u00f6bbs\u00e9g puszt\u00e1n a mindenkori befektetett \u00f6sszeg\u00e9t osztja sz\u00e9t, a portf\u00f3li\u00f3 ar\u00e1nyaira nem figyel. Forr\u00e1s: Gathergood et al. (2019)<\/p>\n Hogy ez mi\u00e9rt lehet? A tud\u00f3sok szerint egy tipikus emberi jelens\u00e9gr\u0151l van sz\u00f3, ami az \u00e9let t\u00f6bb ter\u00fclet\u00e9re is jellemz\u0151. Sokkal hajlamosabbak vagyunk sz\u0171kl\u00e1t\u00f3k\u00f6r\u0171en, csak az adott helyzetet figyelembe v\u00e9ve d\u00f6nteni, mint a komplex eg\u00e9szet n\u00e9zni. Persze az is lehet, hogy a befektet\u0151k egyszer\u0171en csak \u00fagy \u00e9rzik, hogy sokkal fontosabb a megfelel\u0151 r\u00e9szv\u00e9nyt kiv\u00e1lasztani, mint az optim\u00e1lis mix megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1val b\u00edbel\u0151dni, \u00edgy erre a dologra m\u00e1r nem jut energi\u00e1juk.<\/p>\n Az eff\u00e9le befektet\u0151i viselked\u00e9st felt\u00e1r\u00f3 kutat\u00e1sok az\u00e9rt nagyon fontosak, mert v\u00e9gs\u0151 soron el kell d\u00f6nten\u00fcnk minden modellben, hogy az \u00e1tlagbefektet\u0151 mit csin\u00e1l. A viselked\u00e9si p\u00e9nz\u00fcgyeket kutat\u00f3 k\u00f6zgazd\u00e1szok pr\u00f3b\u00e1lnak a racionalit\u00e1sra vonatkoz\u00f3 felt\u00e9telez\u00e9sekt\u0151l min\u00e9l t\u00e1volabb ker\u00fclni a keretrendszer\u00fckben. Ez a furcsa befektet\u00e9si m\u00f3dszer tal\u00e1n egy j\u00f3 kiindul\u00f3pont lehet a modelljeikben.<\/span><\/p>\n <\/div>\n