Visszavenné a bérlakásokat a kormány? – Megjött a cáfolat

A kormány soha nem tárgyalt, soha nem támogatott, és a jövőben sem kíván támogatni a hvg.hu cikkében szereplő javaslatot – közölte a Miniszterelnökség. A HVG értesülései szerint visszaveheti a világörökségi területen fekvő, illetve a műemléki épületekben lévő bérlakásokat a kormány. A jelenleg hatályos, nem sokkal a rendszerváltás után, 1993-ban elfogadott lakástörvény jól körülbástyázta a bérlők jogait. Így aki hozzájutott egy állami bérlakáshoz, azzal csak precízen meghatározott esetekben, és akkor is számára kedvező feltételekkel, például csak általa is megfelelőnek tartott cserelakást biztosítva lehetett felmondani a bérleti szerződést.

Portfolio Lakás Klub 2019
Látogatóként várjuk a Portfolio Lakás Klubon azokat, akik új, vagy használt lakás vásárlásán, vagy eladásán gondolkoznak, akik szeretnék tudni, hogy mire kell odafigyelni a lakáshitel kiválasztásakor, és hogyan alakulhat a piac a jövőben.
A tervezet értelmében azonban mindegyik (a határozott idejű, a határozatlan idejű és a meghatározott feltétel bekövetkeztéig fennálló) bérleti szerződést is egyszerűen fel lehetne mondani hat hónapos felmondási idővel, rendes felmondással, ami a a világörökségi helyszíneken fekvő ingatlanoknál, a műemléki védelem alatt álló ingatlanoknál, illetve a földhivatalnál műemléki jelentőségű terület jelleggel bejegyzett ingatlanoknál lépne érvénybe, vagyis főként a Budai Vár, a Duna-part és az Andrássy út környékét érintené. A főváros legértékesebb területei A világörökségi helyszínek, lakásárak alapján jelenleg a főváros legdrágább területei közé tartoznak. Az I. kerületben lévő Budai Vár az OTP legutóbbi Lakóingatlan Értéktérképe szerint 1,1 milliós átlagos négyzetméterárával a főváros legdrágább irányítószámkörzete volt, de a Duna-part utcáiban és az Andrássy út környékén is messze átlag feletti lakásárak jellemzők. Forrás: OTP Jelzálogbank Hogyan alakult ki az örökbérleti jog? A határozatlan idejű bérleti jog működésének megértéséhez érdemes a történeti hátterét ismerni. A rendszerváltást követően az állami tulajdonban lévő lakóingatlanok önkormányzati tulajdonba kerültek, (ezekben a lakásokban nyilván már akkor is lakhattak bérlők) az önkormányzatok pedig ezeknek a lakásoknak a többségét privatizálták, vagyis az éppen aktuális bérlőknek lehetőségük volt a vásárlásra, innentől kezdve a saját tulajdonukká vált, további bérleti díj fizetési kötelezettségeik nem voltak. Más volt a helyzet azonban például az I. kerületben, ahol a bérlők nem vehették meg ezeket az ingatlanokat, ugyanis a műemléki védettségű ingatlanok jogszabály erejénél fogva ezek nem kerülhetnek magántulajdonba. Jelenleg a Budavári Önkormányzatnak több mint 1400 bérlakása van, melyeknek a háromnegyede műemléki épületben található.Emiatt ezeknél a lakásoknál határozatlan bérleti szerződések, vagyis örökbérleti jogok alakultak ki, a bérlők szociális bérleti díjat fizetnek a mai napig ezekben a lakásokban (vagyis a legolcsóbb bérleti kategóriában maradnak örökre), az Önkormányzat a bérlők anyagi helyzetét nem vizsgálhatja, ellenben a bérlők soha nem lesznek tulajdonosai az ingatlannak, így „örökre” bérleti díjat kell fizetniük és továbbörökítés esetén a gyermekeiknek, rokonaiknak is.

Property Investment Forum 2019
A főváros fejlődési irányai és annak lakáspiacra gyakorolt hatása is kiemelt témája lesz a november 21-én megrendezésre kerülő Property Investment Forum 2019 konferenciának.
A Budavári Önkormányzatnak tehát 1431 bérlakása van, ebből 800 ingatlan a Budai Várban található. A kerületben – a Lakástörvénynek megfelelően – három féle bérleti díj konstrukció létezik: szociális, költségelvű és piaci. Szociális bérleti díj: 1042 db lakás, ebből 595 db található a Várban Költségelvű bérleti díj: 190 db lakás, ebből 140 db található a Várban Piaci bérleti díj: 126 db lakás, ebből 55 db található a Várban. Magáról a folyamatról és arról, ki, hogyan juthatott bérlakásokhoz a várban, részletesebben az alábbi cikkünkben írtunk: A probléma nem újkeletű A világörökségi területen lévő (nem lakó) ingatlanokra vonatkozó szabályozás módosítása már másfél évvel ezelőtt is napirenden volt. Az új szabályozás akkor az ezeken a területeken található kiskereskedelmi egységek, a szállodák és irodaházak adásvételére vonatkozott és azt mondta ki, hogy az állam az ilyen típusú ingatlanokra elővásárlási jogot gyakorolhat. Az ügy akkor egy olvasónk kapcsán került reflektorfénybe, aki jelezte, hogy I. kerületi, egyedi helyrajzi számmal rendelkező, garázs besorolású ingatlanának tulajdoni lapjára a Magyar Állam elővásárlási jogot jegyeztetett be. A mostani – Minisztereknökség által cáfolt – tervezet azonban nem a kereskedelmi ingatlanokat, hanem a bérlakásokat érintené. A bérlakásokban összpontosuló közvagyon sorsa régi, komplex probléma, mert az állam számára feltehetően nem éri meg fenntartani ezeket az általában évtizedekkel ezelőtt, sok esetben még a rendszerváltás előtt létrejött lakásbérleti szerződéseket. A lakbér ezeknél sokkal kevesebb, mint amennyiért a valós piaci alapon ki lehetne adni, így annyira kevés bevételt hoznak, ami nem fedezi az épületek fenntartását és karbantartását. Lakást vagy családi házat keresel? Új építésű ingatlan érdekel vagy inkább használt lakásba költöznél? Nézd meg 2019 új projektjeit és fejlesztéseit és válogass kedvedre a használt lakások közül 2019 őszén a LAKÁS 2019 KIÁLLÍTÁSON a HUNGEXPO-n október 11-13. között! A rossz állapotú műemléképületek felújítása további állami forrásokat igényelne, a módosítás megvalósulásával ugyanakkor – akár új funkciót adva az épületeknek – piaci alapon is nyereségessé lehetne tenni az érintett épületeket, de külföldön arra is volt példa, hogy ilyen jelentőségű ingatlanoknál a benn élőket tömbrehabilitációs programok keretében a felújítás idejére máshol található lakásokba költöztették, így megoldva az érintett épületek rekonstrukcióját. 1117 Budapest, Budafoki út 215. 260 db lakás28 – 91 m2 alapterület27 – 82.3 M FtÁtadás:2021 Q3Ajánlatot kérek

Source link