PÉNZÜGYI HÍREK
Virág Barnabás: az infláció a legfőbb ellenfelünk
Az MNB alelnökének legfontosabb kijelentései a héten beindított kamatemelési ciklus után: A ciklus azt jelenti, hogy elindult egy kamatemelési folyamat. Arról fog születni minden hónapban döntés a Monetáris Tanács ülésén, hogy mekkora legyen a kamatemelés mértéke. Az infláció mindenki számára új jelenség, amire válaszokat kell adni és ezt az alapkamaton keresztül lehet megtenni. A jegybankoknak ebben az időszakban az alapkamat jelentőségét helyre kell állítani. Az alapkamat ugyanis az az eszköz, ami a rövid oldali kamatokon keresztül horgonyzó szerepet tölt be. Az alapkamaton keresztül tud világos üzenetet küldeni a jegybank a gazdasági szereplőknek. A legfőbb ellenfél az infláció és az inflációs kockázatok, ezt meg kell törni, és erre a legerősebb eszköz az alapkamat. Arra a kérdésre, hogy meddig tarthat ez a kamatemelési ciklus, úgy felelt Virág Barnabás, hogy erről még korai bármit mondani. „Más jegybankok sem tesznek ilyen utalásokat, akik az elmúlt időszakban kamatemeléseket hajtottak végre” – jegyezte meg. Beszélt a gazdasági pályát és kilátásokat övező kockázatokról is, ilyen például az, hogy a vírus még mindig velünk van. „Bár bízunk benne, hogy az átoltással sikerül legyőzni a vírust, de érkeznek a hírek a különböző mutánsokról” – mutatott rá. Hónapról hónapra megyünk előre, azért, hogy a kockázatokat folyamatosan be tudjuk árazni, adatvezérelt döntéshozatal van a jegybankban. A kamatemelésnek nem lesz hatása a gazdasági növekedésre a következő 1-2 évben. Látni kell, hogy a költségvetés most növekedéspárti. A koronavírus-válság utáni helyreállás során a helyzethez hozzá kell igazítani az árstabilitást, ha ugyanis stabil az infláció, akkor lesznek erős vállalati beruházások, növekvő megtakarítások. Az infláció erősödik, elég ha csak az építőiparban folyamatosan megjelenő kereslet miatt emelkedő árakra gondolunk – említett példát az alelnök. A monetáris és fiskális politika összhangjáról szólva kiemelte: mindkét politikának hosszú távon az a célja, hogy a magyar gazdaság fenntartható felzárkózási pályán maradjon. Ennek elérésében mindenkinek más eszközei vannak és új elemként a kapcsolatrendszerben megjelent az infláció. A korábbi évtizedben hiányzott az infláció, ezért a gazdaságpolitikusok tudták innovatív lépésekkel támogatni a gazdaságot. Azonban megjelent az infláció, ilyenkor új kérdések kerülnek az asztalra, ezért is zajlik aktív diskurzus erről a gazdaságpolitika különböző ágai között. Alapvetően az infláció megítélésében van eltérés a kormány és a jegybank álláspontja között. Az infláció a jegybank szempontjából kihívás, hiszen az MNB törvényben rögzített mandátuma az infláció elleni küzdelem. A költségvetés oldalán viszont a magasabb infláció többletbevételt eredményez. Arról is eltérő az álláspont a jegybank és a kormány között, hogy egy kilábalási pálya során milyen gyorsan kell visszaszerezni az egyensúlyt. Az infláció visszatért a világba és ez egy tartós jelenség lesz. Ezért vette fel a harcot az MNB a most elindított kamatemelési sorozattal. A moratóriumról is szó esett. Szerinte a magyar lakosság több mint 50%-ának emelkedett a jövedelme az elmúlt időszakban, ezért számukra nem is lenne indokolt a törlesztési moratóriumban maradni. És ez a jövedelmi helyzet még többeknél fog javulni a munkaerőpiaci helyzet javulásával párhuzamosan – vetítette előre. Az elmúlt időszakban több cikkünkben is bemutattuk, hogy az elmúlt hetekben egyre élesebbé vált az ellentét a kormány és a jegybank között bizonyos kérdésekben (költségvetési hiány, infláció, gazdaság túlfűtöttsége, törlesztési moratórium). Címlapkép forrása: Portfolio
