Túl sok volt a jóból: mindjárt jöhet az újabb recesszió

Mikor jön a következő válság?

A gazdasági recessziókat iszonyú nehéz előrejelezni a kiszámíthatatlan természetük miatt, sőt, talán helyesebb azt mondani, hogy egyenesen képtelenség. Hiába óriási a tétje, hiába érdekel mindenkit, egyszerűen nincs ma még olyan módszer, amivel biztosan meg lehetne jósolni, hogy mikor üt be a krach. Ettől függetlenül persze azért rengetegen foglalkoznak a dologgal, és az alábbiakban most meg is nézünk egy vonatkozó kutatást.

A módszerek igen szerteágazók ezen a téren: vannak, akik a múltból kiindulva, statisztikai alapon próbálják meg kitalálni, hogy mikor jöhet a következő fordulat. Mások a pénzügyi piacok kollektív bölcsességében bízva, az árazásokból próbálnak meg következtetni, és ezért például a hozamgörbék meredekségét méricskélik. Aztán vannak olyanok is, akik nagyon bonyolult matematikai modelleket építenek a gazdaság leképezésére, majd pedig abból próbálnak következtetéseket levonni.

Hogy melyik a helyes megközelítés, az máig egy nyitott kérdés, ugyanis túl kevés a tesztelési lehetőség. Lehet, hogy egyik megközelítés sem tökéletes, de mindegyik nyújt valamiféle információt a jövőben várható folyamatokról.

A továbbiakban csak az első módszerről, a statisztikai elemzésről lesz szó, vagy pontosabban annak az egyik igen közkeletű fajtájáról: a ciklusok hosszából számított indikátorokról. Amennyiben ránézünk mondjuk az Egyesült Államok növekedési pályájára, akkor az látszik, hogy azt bizonyos időközönként recessziók szakítják félbe. Ebből kifolyólag egyes közgazdászok úgy gondolják, hogy a gazdasági fellendülések sosem tarthatnak örökké, sőt: minél hosszabb ideje nő a GDP, annál valószínűbb, hogy a ciklus hamarosan félbeszakad.

Rég volt már visszaesés

Hogy pontosan mikor jöhet az esés, az már nem egy annyira egyszerű kérdés, hiszen egyáltalán nem szabályos időközönként jönnek a recessziók. A múltbeli adatok alapján ugyanakkor meg lehet becsülni, hogy nagyjából mikor jöhet a következő szakadás – már amennyiben a korábbi események irányadónak tekinthetőek. Fontos hangsúlyozni, hogy ezt egyáltalán nem gondolja mindenki így: van, aki szerint nincs semmiféle felső határa a növekedési intervallumoknak, így például ugyanannyira elképzelhető két év után egy recesszió, mint egy évtized elteltével. Így gondolja például a Fed korább elnöke is, Janet Yellen, de közel sincs ezzel egyedül.

Vannak ugyanakkor, akik szerint igenis jó okunk van aggódni a gazdaság miatt, ha az már túlságosan régóta növekszik. Paul Beaudry és Franck Portier közgazdászok egy nemrég publikált tanulmányukban azt próbálták megbecsülni, hogy miként alakul a recessziók valószínűsége a fellendülési ciklusok hosszától függően. A modelljük tulajdonképpen abból áll, hogy a múlt alapján kimérték, mennyire növeli a recessziók bekövetkezési valószínűségét a növekedést mutató negyedévek száma. A vizsgált ország az Egyesült Államok volt, ahol az aktuális fellendülés immár 2009 júniusa óta tart. Vagyis durván tíz éve.

Ez lényegében rekord hosszú növekedési időnek számít, hiszen a korábbi (második világháború utáni) leghosszabb időtartamot 1991 és 2001 között láthattuk. A növekedési ciklusok átlagideje 58 hónap volt eddig, vagyis ennek immár a duplájánál tart az amerikai gazdaság.

Sarkon a következő recesszió?

A kutatók modellje szerint, ha a növekedés időtartama hat évről kilencre nő, akkor a recesszió egy éven belüli valószínűsége hirtelen a triplájára emelkedik. A számok azt mutatják, hogy amíg a hatodik évet nem éri el a fellendülés, addig egyébként nincs különösebb ok az aggodalomra.

Sőt, igazából ha két éven túljut a gazdasági növekedés, akkor a recesszió valószínűsége még enyhén csökken is. Vagyis a W-alakú recessziók elkerülésével az országok növekedése lendületet tud venni, amely után egy jó darabig még kitarthat a GDP bővülése. Cserébe hat év után hirtelen elkezd romlani a helyzet, és a recessziók valószínűsége látványosan megemelkedik. Amíg egy friss, egy-két éves fellendülés esetén csak 25-30 százalék esély van arra, hogy két éven belül recesszió lesz, addig ugyanez a szám 50-80 százalékra emelkedik nyolc évnyi növekedés után.

A növekedési ciklus hossza és a recesszió bekövetkezési valószínűsége 1, 1,5 és 2 éves időtávon. Forrás: Beaudry & Portier, 2019

Ezek alapján a kutatók arra jutottak, hogy a jelenlegi helyzetben igencsak valószínű, hogy az USA a következő két évben gazdasági visszaesést fog elszenvedni. Természetesen hangsúlyozzák, hogy teljes bizonyosság azért nincs ezen a téren, de a kockázatok jelentősen megemelkedtek. Már amennyiben a múlton alapuló modell irányadónak bizonyul. Ez ugyanis a kulcsa az egésznek.

A szerzőpáros úgy véli, hogy bár a statisztikai modell önmagában csak a számokat látja, de valójában a jelenség mögött valami más is lehet. Egyik cikkükben megjegyzik: talán az egész mögött az állhat, hogy az idő előrehaladtával a növekvő gazdaságokban egyre több sérülékenység alakul ki, és valójában ezek okozzák a visszaesést, nem pusztán az eltelt idő maga. Szerintük a kettő összefügghet egymással.

Hogy igazuk van-e, azt majd az idő eldönti. Mindenesetre érdemes odafigyelni a különféle véleményekre, mert Amerika visszaesése minden irányba erős hullámokat kelthet.

Szakirodalmi háttér:

Franck Portier (2019): The next US recession is likely to be around the corner

Paul Beaudry, Franck Portier (2019): “Duration Dependence in US Expansions: A re-examination of the evidence”, CEPR Discussion Paper no. 13626.