PÉNZÜGYI HÍREK
reg okostelefonokkal menthetik meg az eserdket
[ad_1]
Egy kaliforniai trsadalmi szervezet arra tallt megoldst, hogyan lehet hasznostani az reg s kidobsra tlt okostelefonokat az eserdk vdelme rdekben. Egy jelents szerint egyetlen fa kivgsrt hrom dollrt kapnak a bnzk, mikzben az illeglis erdirtsokbl szrmaz feketekereskedelem rtkt 30-100 millird dollrra becslik. risi krt is okoznak: kutatsok szerint a lgkr szennyezsrt nagyobb mrtkben felels az eserdk terletnek ember ltali puszttsa, mint a globlis kzlekeds. Az ENSZ s az Interpol adatai szerint az dzsungelek krnykn a fakivgsok minimum tven, de egyes helyeken akr kilencven szzalka is a feketepiachoz s a bnszervezetekhez kthet.
A megolds, amihez a szoftvert az SAP technolgija is tmogatja, a hangfelismersen alapul. Az eserdk hangja ezerfle: majmok, madarak, klnfle llatok folyamatos kommunikcijbl ll ssze. De ahogy mi, emberek msknt kommuniklunk vszhelyzetben, gy az eserdk lvilgnak hangja is megvltozik, amikor valahol pusztts kszl, hiszen a dzsungel laki jeleznek egymsnak. A fejleszts folyamatosan elemzi, tanulja a dzsungel zajt s megjsolja, hol csapnak le a favgk. A vals idej megfigyels mr nem elgsges az illeglis erdirts elleni harcban. Elre kell tudni, hol dolgoznak a bnzk – foglalhat ssze a Rainforest Connection megoldsa.
A Rainforest Connection t ve fejleszti a rendszert: a rgi okostelefonokat napelemmel s nedvessg elleni vdelemmel kombinlva elhelyezik a dzsungel fin. A kszlkek hangfelvev funkcijt hasznlva folyamatosan tovbbtjk a fldrajzi koordintkat is tartalmaz hangmintkat egy szoftverbe, amely a mestersges intelligencia segtsgvel folyamatosan elemzi azokat. A rendszer elssorban a madarak hangjnak vltozsbl, valamint a nehzgpek s a frszek zajnak elemzsvel elre tudja jelezni, hol kszlnek illeglis fakivgsra a bnzk, s gy riasztani tudjk a hatsgokat.
A Rainforest Connection jelen pillanatban 2500 ngyzetkilomter eserdt monitoroz mintegy tz orszgban. A projekt clja, hogy rvid tvon mind a lefedett terletet, mind az orszgok szmt megduplzza. Egyetlen reg mobillal 300 hektrnyi eserd-terlet megfigyelse s vdelme oldhat meg, ekkora terlet kpes semlegesteni vente 3000 aut szndioxid-kibocstst.
[ad_2]
Source link