Mit kap az ember a CFA-oklevél mellé?

Hogyan ismerkedtél meg a CFA programmal? 2000 elején egy lengyel kollégámtól hallottam róla először, aki éppen akkor készült erre a vizsgára, amit az amerikai CFA Institute szervez. Utánanéztem, hogy pontosan miről is van szó, és rögtön nagyon megtetszett ez a három szintből álló tananyag. Egyrészt azért, mert ezt a tananyagot mindig aktualizálják, frissítik, továbbá angolul van, az egész világon mindenütt ugyanazt a vizsgát teszik le belőle szinte egy időben. Mindezen túl nagy figyelmet fordítanak az etikára. Hiába sikerül a számviteli rész a vizsgán 90%-ra, ha az etikai modulon megbukik valaki, az egész vizsga sikertelen. Mi a legtöbben közgazdászok vagyunk, de amikor elkezdünk dolgozni, a piacnak csak egy kicsi szegmensébe kerülünk bele. Nincs rálátásunk más területek működésére, ezért a tananyagban az is nagyon szimpatikus volt számomra, hogy szinte gyakorlati oldalról megismerhettem, mivel foglalkozik egy portfóliókezelő vagy egy vagyonkezelő. A CFA-tanulmányaimnak köszönhetően az ügyfeleim munkáját is jobban megértettem. Hamar be is jelentkeztem erre a vizsgára, ami nem sikerült azonnal. Sokan, köztük jómagam is, abba a hibába esnek, hogy a tananyag első megtekintése után félvállról veszik, milyen könnyű lesz. Szinte mindenki tanult statisztikát, közgazdaságtant vagy számvitelt, viszont maga a vizsga nagyon megterhelő. Kétszer három órában kell 180-180 kérdésre válaszolnod, és ha nem vagy felkészült, akkor elvéreztél. Ezért legközelebb taktikát váltottam, és kellő időt szántam a tanulásra és a rengeteg gyakorlásra a sikeres vizsga érdekében. Hogyan kerültél a magyarországi egyesület élére? Annak idején Magyarországon még csak négy CFA okleveles volt. A vizsgázók létszáma 1999-ben globalisan elért egy kritikus tömeget. Már nemcsak Amerikában, hanem Európában is egyre többen vették sikeresen az akadályokat és így a szervezet elkezdett globálisan terjeszkedni. Magyarországon már akkor is több mint 100 CFA jelölt volt, akik vizsgára készültek, és a négy CFA okleveles megkereste őket, hogy alapítsunk egy egyesületet. Akkor közel 50 ember megalapította a Befektetési Szakértők Magyarországi Egyesületét, ez 2000 augusztusában indult és azóta is működik, ma már majdnem 200 tagot számlál. Minden évben közel 300 jelölt méretteti meg magát a vizsgákon, de sajnos csak a diákok 10-15 százaléka jut el a sikert jelentő harmadik szint végére. 2004-re én is abszolváltam a vizsgáimat, és 2005-ben a tagság megválasztott az egyesület elnökévé, ezt a pozíciót 2016-ig töltöttem be. Utána még két évig a nemzetközi Research Challenge részvényelemzői versenyt szerveztem és 2018-ban a CFA Institute életműdíjjal jutalmazta a közel két évtizedes munkám, amit elsőként kaptam meg az EMEA régióban. Most pedig már a régiót képviseled. Igen, idén tavasszal a CFA Institute igazgatósága arról döntött, hogy a kelet-közép-európai régiót, amelybe Magyarországtól Kazahsztánig 15 ország tartozik, külön vezető képviseli, és a májusi éves közgyűlésen engem választottak meg a régió vezetőjének. Ez egy speciális pozició a non-profit területen, mivel itt nem részvényesek, hanem tagok vannak. Minden évben négy igazgatósági ülésen kell képviselnem a régióm tagjainak érdekeit, a munkám hivatalosan most szeptember 1-jével indult. A pozícióm alapvetően egy közvetítő szerep a vezetőség és a helyi tagság között, hogy biztosítva legyen a tagjaink beleszólása abba, hogy milyen irányba fejlődjön tovább a szervezet. Fontos téma például a különböző országokban lévő szervezetek finanszírozása: Amerikában óriási létszámú egyesületek működnek, Európában a brit, a svájci és a német szervezet nagy, ők bőven megélnek a tagsági díjakból, előfordulhat viszont, hogy egy kisebb ország költségvetése nagyon szűkösen engedi meg a célok megvalósítását. Az én feladatom, hogy ezt a problémát jelezzem a vezetőség felé és megoldást találjunk rá. Milyen a magyarországi tagság összetétele? Jelenleg 180-200 fős a magyarországi tagság, köztük itt élő külföldiek, illetve külföldön élő magyarok is vannak a tagjaink között. Van egy ugynevezett “passport” program, ennek köszönhetően ha egy másik országba utazol, és ott pont van egy rendezvény, akkor azon is részt vehetsz, mintha helyi tag lennél. A tagjaink között domináns a befektetési szektor, az alapkezelés és az elemzési terület, de a piac specifikumát is tükrözi a tagság, vannak köztünk újságírók, egyetemi tanárok is. Ahhoz, hogy valaki a vizsgák után használhassa a három betűt a neve után, tagnak kell lennie, viszont nem csak levizsgázott tagjaink vannak. Bárkit szívesen látunk, akik érdeklődnek a tőkepiacok iránt. Milyen rendezvényeken keresztül tartjátok össze a hazai tagságot? Amikor átvettem az egyesület vezetését, a tagok aktivitásának növelését tűztem ki célul. Mivel az alapítás utáni kezdeti lelkesedés alábbhagyott, fel kellett rázni az embereket, hogy eljöjjenek az eseményekre. Ezért bevezettünk rendszeres eseményeket, mint az éves elemzői Forecast Event év elején, mindig tartottunk egy After Exam Party-t, amit nagyon szerettem, mert a vizsga után jó volt a lazulás. Júniusi vizsga után van a közgyűlésünk, ahová várjuk a leendő tagokat is, találkozhatnak a vezetőséggel, az év végén pedig megtartjuk új tagjainknak az oklevél átadó Charter Award Ceremony-t. Ezek az események voltak a célkitűzések, hogy ezeket mindig meg kell tartani, és ezek közé szúrtunk be más szakmai eseményeket attól függően, hogyan sikerült megszereznünk egy-egy neves előadót külföldről. A Forecast Eventnek mi a szerepe? Ezt az eseményt minden év elején tartjuk, ahol az azévre szóló aktuális trendekről beszélgetnek az elemzők egy panelbeszélgetés keretében, mikro- és makrogazdasági témák is szóba kerülnek, globális folyamatoktól a hazai trendekig széles a paletta. Igyekszünk minden alkalommal egy banki közgazdászt és egy jegybanki szakértőt is bevonni a beszélgetésbe. Fontosnak tartjuk, hogy különböző témákban valóban ütköztessük a véleményeket. Korábban ez egy olyan beszélgetés volt, amelyben a résztvevők egymás után elmondták a véleményüket az adott témában, ez azonban néhány éve megváltozott. Mióta korábbi elnökségi tagunk, Horváth István a beszélgetés moderátora, azóta pörgősebb, a különböző véleményekre gyorsabban reflektáló lett az esemény, István szépen felfűzi az aktuális témákat, provokatív kérdéseket tesz fel, és még a közönséget is megdolgoztatja. A legutóbbi alkalommal, idén márciusban egyébként Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóságának vezetője, Bakos Ádám, az Aegon kötvény üzletágának vezetője és Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője vett részt. Az egyéb rendezvények hogyan illeszkednek az éves programba? Az After Exam Party alapvetően egy társasági esemény, arról szól, hogy a vizsga után meghívjuk a diákokat egy találkozóra, és ma már ezt összekötjük a közgyűlésünkkel. Ilyenkor fogadjuk el az éves beszámolót, esetleg új vezetőséget választunk, vagy ha változás van az alapító okiratban, azt meg kell szavazni, és utána a diákokkal egy közös bowlingozással vagy vacsorával egybekötve pihenjük ki a vizsga fáradalmait. Az új tagok a régebbi tagokkal és egymással is megismerkedhetnek. Általában 50-60 fő gyűlik össze, fele-fele arányban régiek és újak. Nyár elején tartjuk a rendezvényt, közvetlen a júniusi vizsga után, hogy még a nyaralások előtt minél többen el tudjanak jönni. Fontos eseményünk még a Charter Award Ceremony. Régen volt külön évzáró eseményünk is, ami a Karácsonynak megfelelő lenne, de úgy döntöttünk, hogy összevonjuk a kettőt. Ilyenkor az új tagok elhozhatják a párjukat is, és megünnepeljük közösen, hogy három év kemény munka után megkapják a CFA oklevelet. Általában hívunk egy külföldi előadót is, aki köszönti az új tagokat, és utána egy gálavacsora mellett ismerkedhetnek meg egymással. Hogyan vonjátok be az egyetemistákat az egyesület működésébe? 2016 után elvállaltam a Research Challenge nevű, nemzetközi részvényelemzői diákverseny helyi megszervezését, amit annak idején Szerbiával és Horvátországgal közösen valósítottunk meg. Több mint 10 egyetem csapata vett részt ezeken, parádés versenyek voltak. Egy tőzsdén jegyzett részvénynek kell az elemzését elkészíteni, és a résztvevő csapatoknak elő is kell adniuk egy 10 perces előadás keretében. A nyertes csapatok továbbjutnak a regionális döntőbe, onnan pedig akár a globális döntőbe. Idén a Duna House-ról kellett elemzést készíteniük a magyarországi csapatoknak, az elkészült munkákat beküldték pontozásra a zsűrinek, és a hat legjobb elemzés jutott be a szóbeli döntőbe, ahol 10 perc alatt kellett előadniuk az elemzést a 3-5 fős csapatoknak. A zsűri most is, mint mindig, a szakma krémje, 4-5 főt szoktunk meghívni, alapkezelőktől, brókercégektől. A nyertes csapat továbbjut az európai döntőbe, ami tavaly Dublinban, idén Zürichben volt. Ha azt is megnyeri egy csapat, akkor bejut a globális döntőbe, amit New Yorkban tartanak. A versenyen kívűl nagyon sok program vár rájuk, még a NASDAQ-ra is ellátogatnak. A legelső globális döntőt Warren Buffet irodájában tartották, nagy élmény volt a diákoknak, hogy ő volt a zsűri elnöke. A nyertes csapatok díjazásban is részesülnek, de már van akkora ismertsége és presztizse az egyetemek között, hogy már csak azért is eljönnek a csapatok, hogy megnyerjék a versenyt. Idén pont a verseny 10. évfordulóját ünnepeltük Magyarországon. Szeretnek a diákok utazni, de a legfontosabb számukra a győzelemmel járó elismerés. Magyar csapat legnagyobb sikere az elmúlt egy évtizedben egy második helyezés volt a régióban, amivel egyébként ma már továbbjutnának, hiszen a jelenlegi szabályok alapján a régióból már két csapat jut tovább. A résztvevő csapatok számára több segítség is rendelkezésre áll: egyrészt rendszeresen konzultálhatnak az egyetemi felkészítő tanárukkal, másrészt mi biztosítunk iparági tanácsadót, brókercégektől vagy befektetési bankoktól, alapkezelőktől kijelölünk egy szakembert, aki önkéntes alapon segíti a versenyt. Hozzá lehet fordulni segítségért, mielőtt a csapatok leadják az írásbeli dolgozatot. Ezen felül az elemzett vállalat képviselőivel, például a befektetői kapcsolattartóval is találkozhatnak az elemzési verseny résztvevői. Idén konferenciát is szerveztek, mi lesz az esemény fókuszában? A regionális CFA egyesületek szervezésében létrejövő CEE befektetési konferenciát október 4-én Budapesten tartjuk, ez lesz az első alkalom, hogy Magyarországon kerül megrendezésre az immár 8. alkalommal létrejövő esemény. Tavaly Ljubljanában volt, jövőre Prágában tartják meg. Ez egy egynapos szakmai konferencia, amely hangsúlyozottan nem csak CFA-tagoknak szól, minden érdeklődőt szívesen látunk. A létszám országról-országra változó, de legalább 2-300 fős eseményről van szó, mi is közel 300 fős közönségre számítunk. Híres nemzetközi előadók is itt lesznek, többek között az ismert feltörekvő piaci befektető, Mark Möbius, és a népszerű cseh közgazdász, Tomas Sedlacek. Az aktuális magyarországi tőkepiaci trendekről is szó lesz, a Budapesti Értéktőzsde az új leányvállalatával és az értékpapírosítás témájával fog részt venni. Fotók: Szekeres Máté

Source link