INTERNET MARKETING HÍREK
Meinl pörkölőből digitális ügynökségi iroda? – Irodánk története
[ad_1]
Meinl pörkölőből digitális ügynökségi iroda? – Irodánk története
Egy új irodába költözés mindig nagy lépés egy cég életében. Az idén 8 éves cégünk 3. irodájának otthon adó épület történetét járjuk most körül!
A 8 éves cégünk tipikus szolgáltató “garázscégként” az alapítók nappalijából indult, ahonnan pár hónappal később egy 8. kerületi lakásirodában kezdődött a tényleges üzleti élete. Az akkori 70 négyzetméretes élettér 4 évvel később lett annyira szűk, hogy tovább költöztünk a 3,5 évig lakott, 200 négyzetméteres 5. kerületi 2. otthonunkba. A Veres Pálné utca 9. alatt álló épület is “megért egy misét”, hiszen az Iparművészeti Múzeumot tervező Lechner Ödön tervezte, az 1874-ben átadott épület neve Kecskeméti-ház volt, mivel Kecskemét városának építettük a tervezők. A 2016-ra befejezett korhű felújítása óta újra az V. kerület egyik büszkesége.
2018 végére cégünk az organikus növekedésnek hála nagyobb teret kellett keressen, így összeszedtük a szempontokat, ami alapján választanánk új helyet magunknak.
Ezek voltak a döntési sarokkövek:
- legalább 3 tárgyalásra alkalmas zárható helyiségünk legyen
- de ezen felül is legyen 2-3 elszeparált terület belső megbeszélésekre
- legyen egy nagy konyha részünk, ahol legalább 15-20 ember egyszerre tud étkezni
- legyen lehetőség forgatáshoz-termékfotózáshoz használható stúdió kialakítására
- ezekből következett, hogy legalább 300 négyzetméternyi legyen az új irodánk.
- max. 10-15 perc sétára legyen főbb tömegközlekedési vonal(ak)tól
- lehessen napközben az utcán parkolni
- lehetőleg olyan épületben legyen, aminek van történelme, egyedisége, nem vágytunk “üvegpalotába”
Aki ismeri a mostani pesti iroda ingatlan helyzetet, az tudja, hogy jó ár-értékű, a fenti kívánalmaknak megfelelő bérleményt, mindezt kisebb méretben (300-500nm) nehéz találni. Ezért kiemelten örültünk, amikor megtaláltuk a Vaskapu utcai épület kiadásáról szóló hirdetést, ami egy indusztriális, védett ipari épületben kínált 374 nm-nyi területet.
A Vaskapu és Dandár utca sarkán, a pesti oldal IX. kerületében álló épületről szól ez a cikkünk. 3 hónap aktív felújítás után 2019 februárjában költöztünk ide. A cikket több szekcióra bontottuk, a következő linkek segítségével lehet előreugrani rájuk:
- Az épület építése, az építés kori környezete és a története a II. világháborúig
- Az épület története a háború és a 20. század vége között
- Mi történt vele a 21. században a beköltözésig
Az épület a 20. század elején döntően ipari területnek tekintett (a most) a Mester utca-Soroksári út-Haller utca és Ferenc körút által határolt részén épült Budapest IX. kerületének. Hogy is nézett ki a környék az építés 1908-as évében?
Már 1892 óta állt a Zwack cég gyártelepe a Soroksári út és Dandár utca sarkán, a legnépszerűbb Unicum termékük is itt készült akkor.
1866 óta a környék meghatározó képét adta az egykori Concodia Gőzmalom Rt. által épített (az első hazai) gőzmalom , ami a közelmúltig a Malomipari Múzeum-nak adott otthont. Nem is csak a ma is álló 5 emeletes épülete maga volt kiemelkedő, hanem hogy az első fecskekén mint egy “malmi negyedet” képezve később vonzott a kerületbe több malmot is.
Őt követte a Pesti Molnárok és Sütők malma, majd a Gizella gőzmalom, de kapcsolódott hozzájuk egy tranzit gabonatároló (az Elevátor), és vasúti kapcsolat is kialakult.
(A kép a Budapest City.org oldalról származik.)
Bár csak a két világháború között épült (1930-ban), de még ma is áll és az épülethez nagyon hasonló külseje miatt ejtsünk pár szót a közeli Dandár utcai gyógyfürdőről (akkor Dandár Népfürdőnek nevezték). A többi budapesti gyógyfürdőt is üzemeltető Budapest Gyógyfürdői Zrt. által üzemeltetett létesítmény kezdetben csak tisztasági fürdőként működött. Később lett csak klasszikus gyógyfürdő, mára – többszöri felújítás után – pedig a pesti fürdőkultúra kevésbé ismert, de annál autentikusabb szereplője.
Az épületben az építése és az 1920-as évekbeli bővítése alatt végig működött a Julius Meinl által birtokolt kávépörkölő. Az utolsó bővítés során alakult ki a mai állapothoz leginkább hasonlító kinézete, a mindkét utcafronton 2 szint magasan végigfutó téglaberakásos formája. Meinl Gyula (ahogy itthon nevezték) az építésekor már több üzlettel és raktárral is rendelkezett a fővárosban, a kávépörkölő mellett előbb az István úton építették fel egy gyárat. Ennek 20-as években történő elindulása után fokozatosan vittek át folyamatokat, így abban az évtizedben el is adták a vaskapu utcai épületegyüttest.
A Meinl vállalat a 30-as évek végén a Budafoki úton épített új, nagyobb gyárába vonta össze működését, a magyar kirendeltsége ma is abban az épületben dolgozik.
1866 óta a környék meghatározó képét adta az egykori Concodia Gőzmalom Rt. által épített gőzmalom, ami a közelmúltig a Malomipari Múzeum-nak adott otthont. Nem is csak a ma is álló 5 emeletes épülete maga volt kiemelkedő, hanem hogy az első fecskekén mint egy “malmi negyedet” képezve később vonzott a kerületbe több malmot is.
Őt követte a Pesti Molnárok és Sütők malma, majd a Gizella gőzmalom, de kapcsolódott hozzájuk egy tranzit gabonatároló (az Elevátor), és vasúti kapcsolat is kialakult.
Az épületben az építése és az 1920-as évekbeli bővítése alatt végig működött a Julius Meinl által birtokolt kávépörkölő. Az utolsó bővítés során alakult ki a mai állapothoz leginkább hasonlító kinézete, a mindkét utcafronton 2 szint magasan végigfutó téglaberakásos formája. Meinl Gyula (ahogy itthon nevezték) az építésekor már több üzlettel és raktárral is rendelkezett a fővárosban, a kávépörkölő mellett előbb az István úton építették fel egy gyárat. Ennek 20-as években történő elindulása után fokozatosan vittek át folyamatokat, így abban az évtizedben el is adták a vaskapu utcai épületegyüttest.
A Meinl vállalat a 30-as évek végén a Budafoki úton épített új, nagyobb gyárába vonta össze működését, a magyar kirendeltsége ma is abban az épületben dolgozik.
Az 1920-as évek végén továbbra is erős volt a magyar bútoripar. Az épületet Fodor József vette meg, aki a háború előtt még a 4. kerületben rendelkezett egy nagy “gyárral-raktárral”.
Az épület a 20. század elején döntően ipari területnek tekintett (a most) a Mester utca-Soroksári út-Haller utca és Ferenc körút által határolt részén épült Budapest IX. kerületének. Hogy is nézett ki a környék az építés 1908-as évében?
Bár csak a két világháború között épült (1930-ban), de még ma is áll és az épülethez nagyon hasonló külseje miatt ejtsünk pár szót a közeli Dandár utcai gyógyfürdőről (akkor Dandár Népfürdőnek nevezték). A többi budapesti gyógyfürdőt is üzemeltető Budapest Gyógyfürdői Zrt. által üzemeltetett létesítmény kezdetben csak tisztasági fürdőként működött. Később lett csak klasszikus gyógyfürdő, mára – többszöri felújítás után – pedig a pesti fürdőkultúra kevésbé ismert, de annál autentikusabb szereplője.
Az épület a 20. század elején döntően ipari területnek tekintett (a most) a Mester utca-Soroksári út-Haller utca és Ferenc körút által határolt részén épült Budapest IX. kerületének. Hogy is nézett ki a környék az építés 1908-as évében?
Bár csak a két világháború között épült (1930-ban), de még ma is áll és az épülethez nagyon hasonló külseje miatt ejtsünk pár szót a közeli Dandár utcai gyógyfürdőről (akkor Dandár Népfürdőnek nevezték). A többi budapesti gyógyfürdőt is üzemeltető Budapest Gyógyfürdői Zrt. által üzemeltetett létesítmény kezdetben csak tisztasági fürdőként működött. Később lett csak klasszikus gyógyfürdő, mára – többszöri felújítás után – pedig a pesti fürdőkultúra kevésbé ismert, de annál autentikusabb szereplője.
2008 óta foglalkozik online marketinggel, a HD marketing alapítója és jelenleg mint szakmai vezető felel a csapat vezetésért. Szereti az új lehetőségeket – új projekt és marketing eszközök kipróbálását -, de az alapvető online marketing alapelveket is mindig fejben tartja a kampányok menedzselésekor, az ügyfelekkel való kommunikációban.
[ad_2]
Source link
