PÉNZÜGYI HÍREK
Megállíthatatlanul esik a forint – Kezdhet aggódni az MNB?
A magyar gazdaság helyzetéről és a monetáris politika jövőjéről is szó lesz a Budapest Economic Forum 2019 konferencián október 16-án. Mélypontot mélypontra halmoz a forint Átmeneti megnyugvás után az elmúlt napokban megint komolyabban gyengülni kezdett a forint az euróval szemben, szerdán már több mint 333 forintot is kellett fizetni egy euróért. Ezzel csak az utóbbi egy hétben 1,2 százalékkal gyengült a magyar deviza, az év eleje óta pedig 3,8%-os a visszaesés. Érdekesség, hogy eddig elmondhattuk azt, hogy nagyjából együtt tudtunk mozogni a régiós versenytársakkal, a mostani gyengülési hullámmal viszont kiszakadtunk a kelet-közép-európai devizák köréből, feltűnően alulteljesítő volt a forint. Arról többször beszéltünk az elmúlt hónapokban, hogy mi okozza a magyar deviza bukdácsolását: az MNB továbbra is ultra laza monetáris politikát tart fenn és kommunikációjában sem utal a kamatemelés lehetőségére, a csökkenő infláció pedig akár még bátoríthatja is a jegybankot. Ezekhez jött még a nemzetközi hangulat romlása, ami szintén rátett még egy lapáttal. Az elmúlt napokban friss információként kedden megjelent az augusztusi inflációs adat, mely 3,1%-os áremelkedési ütemről tanúskodott a várt 3,2% helyett. Ez egyrészt újabb óvatos jelzés lehet a Monetáris Tanácsnak, hogy ha akar, akár még tovább lazíthat is, nem kell tartania az inflációs cél túllépésétől. Kérdés, hogy az inflációba mennyire gyűrűzik majd be a gyenge forintárfolyam az importon keresztül, egyelőre az elemzők is ezt találgatják. OTP: akár még lazíthat is a jegybank Az inflációs nyomás tetőzhetett, a monetáris politikának van lehetősége akár további manőverezésre is, ha szükséges – emelték ki az OTP Bank elemzői. A maginfláció közben 3,2%-on stagnál, akárcsak az MNB által kiemelten figyelt adószűrt maginfláció, mely 2,9% volt augusztusban is. Az OTP számításai szerint azonban ezekben is látszik már a csökkenés az elmúlt hónapokban a korábbi csúcsokhoz képest. Az okok között az elemzők kiemelik, hogy a szezonális élelmiszerárak gyors emelkedése véget ért, a korrekció azonban egyelőre elmaradt a várakozásoktól. Rövidtávon ez felfelé mutató kockázatot jelenthet az OTP által várt inflációs pályához képest, ez azonban jövőre kifulladhat a bázishatás miatt. Összességébenben az elemzők szerint a keddi inflációs adat viszonylag kedvező lehetett a jegybank számára a monetáris politika szempontjából. Így a Monetáris Tanács kényelmes helyzetben van, az általuk várt 3,7%-ot alullőheti a maginfláció a harmadik negyedévben. A bizonytalan nemzetközi környezet és az áremelkedési pálya mellett a bankközi kamat (BUBOR) a jelenlegi szintje körül maradhat 2020-ban. Ha pedig a nemzetközi gazdasági kilátások jelentősen romlanak, akkor még arra is lehet tere az MNB-nek, hogy a devizaswapokon vagy akár eszközvásárláson keresztül lazítson. Külföldről egészen másként látják Érdekesség, hogy szintén az infláció, a gyenge forint és a monetáris politika kapcsolatáról közölt elemzést a JP Morgan, ők azonban egészen máshogy látják. Az amerikai befektetési bank szakértői szerint épp a magas maginfláció és a gyenge forint miatt nem marad további puskapora az MNB-nek, ha esetleg lazítani szeretne. Az indoklásban azt írják, hogy szerintük a maginfláció 2020-ban is a jegybanki célsáv 3 százalékos középértéke felett maradhat, ezzel elszakadhat a fő inflációs mutatótól. Elsősorban a szolgáltatások 4 százalék feletti áremelkedése hajtja a maginflációt az erős belföldi kereslet és az intenzív béremelkedési dinamika miatt. Közben az áruk inflációját két tényező fogta vissza az utóbbi hónapokban: az autók ára és a technológiához kapcsolódó tartós fogyasztási cikkeké. A szolgáltatásokon belül a munkaintenzív szolgáltatások ára emelkedik a leginkább, a JP Morgan erre vonatkozó indexe 7%-os drágulást mutat, aminek oka elsősorban a kétszámjegyű béremelkedés. Ebben a környezetben a bank elemzői kiemelik, hogy az MNB kommunikációja arra utal, hogy továbbra is kacérkodnak a lazítás lehetőségével. A lehetséges további lazítás elől viszont pont a gyenge forint és a tartósan magas maginfláció vette el a teret. Ennek ellenére nem zárható ki, hogy a Monetáris Tanács mégis megpróbálkozik valamilyen lazító lépéssel, a JP Morgan 30% esélyt ad annak, hogy szeptemberben újra előállnak nem konvencionális eszközökkel. Az amerikai bank elemzői szerint makrogazdasági szempontból a további lazítás nem szükséges, már a jelenlegi monetáris politika is ultra laza, a reálkamat erősen negatív, a gazdaság potenciális szintje felett növekszik, a munkaerőpiac feszes, erőteljes a bérnövekedés és a hitelezés bővülése. Az esetleges további lépések között említik, hogy a jegybank elindíthat újabb hitelösztönző programot, eszközvásárlást, vagy a devizaswapokon keresztül lazíthatna, ezek valamelyikére adnak 30 százalékos esélyt a szeptember végi ülésen. Ez a valószínűség tovább nőhet akkor, ha csütörtökön az EKB is erőteljes lazító lépéseket tesz, abban az esetben ugyanis talán a forinton is enyhülhet kicsit a nyomás.
