PÉNZÜGYI HÍREK

Ha nő a minimálbér, kevesebben lesznek öngyilkosok

[ad_1]

Az anyagi gondokból sajnos néha annyira nem látják a kiutat az emberek, hogy inkább eldobják az életüket. Egy friss amerikai kutatás most arra mutatott rá, hogy ez ellen igenis tehet a gazdaságpolitika. Ha 10 százalékkal megemeljük a minimálbért, azzal 3,6 százalékkal csökkenthetjük az öngyilkosságok számát. Mára egyre több olyan kutatásról olvashatunk, amely a minimálbér-emelés hasonlóan kedvező hatásairól szól, de ez az eredmény azért kiemelkedő közülük, mert jóval erősebb empirikus bizonyítékokkal szolgál. Ezt mostantól nem hagyhatjuk figyelmen kívül a minimálbérről szóló vitákban.

Nő az elkeseredettség

Sötét fordulat látszik az Egyesült Államok halálozási statisztikáiban: 1999 és 2017 között harmadával nőtt az öngyilkossági ráta (lásd: Hedegaard et al.), míg a drogtúladagolások miatt életüket vesztőké egészen megdöbbentően, 256 százalékkal emelkedett. Ijesztő számok ezek, amik sokak érdeklődését felkeltették. Az egyre gyakoribb tragikus halálesetek mára oda vezettek, hogy az USA-ban megtört a várható élettartam évszázados emelkedő trendje.

Hogy pontosan mi állhat a háttérben, az egy nehéz kérdés. Anne Case neves amerikai közgazdász professzor a férjével, a Nobel-díjas Angus Deatonnal, olyan úttörő munkát végzett, amelynek köszönhetően ma már sejtük, mi okozhatja mindezt. A híres szerzőpáros arra jutott, hogy a gazdasági lehetőségek apadása lehet a dolog kulcsa, emiatt alakulhatott ki egy elkeseredett társadalmi réteg, akik könnyen a drogok és az alkohol áldozatául esnek, vagy akár öngyilkosságot követnek el. Mindez tulajdonképpen a modern gazdaságok szerkezeti átalakulásával lehet kapcsolatos, amely az alacsonyan képzett, középkorú munkásosztályt érinti meglehetősen súlyosan.

Úgy tűnik, hogy éppen ők az a demográfiai csoport, ahol kiugró mértékben nőtt az öngyilkosságok száma, illetve az alkoholhoz és drogfogyasztáshoz köthető halálesetek gyakorisága. Anne Case idén publikált tanulmányából még azt is megtudhatjuk, hogy a romló gazdasági körülmények mellett a heroin és egyéb veszélyes drogok könnyed beáramlása is sokat rontott az iskolázatlan réteg helyzetén.

Van rá ellenszer

Az okok feltárása és kutatása nagyon fontos, de immár azon is érdemes elgondolkodni, hogy vajon milyen választ lehetne erre a jelenségre adni. Amerikai kutatók egy csoportja pedig éppen ennek járt utána, ahogy azt a nemrég megjelent tanulmányukban olvashatjuk. Egészen pontosan a minimálbér és a jövedelemadó-jóváírások (EITC) hatását vizsgálták az Egyesült Államokban, amelyek talán a két legfontosabb eszközt jelentik arra, hogy az említett társadalmi osztály helyzetén javítson az állam. Könnyen lehet ugyanis, hogy az anyagi problémák enyhítése sokat segít egy-egy súlyos esetben.

A UC Berkeleyn dolgozó kutatók (William Dow, Anna Godoy, Chris Lowenstein és Michael Reich) abból indultak ki, hogy az USA egyes államaiban különböző időpontokban változtattak a minimálbérre és adóvisszatérítésre vonatkozó szabályokon, ezzel pedig egy kvázi empirikus kísérlet állt elő. A hasonló adottságokkal rendelkező államokban ugyanis így közvetlenül mérhetővé válik – difference in differences módszerrel – az említett gazdaságpolitikai lépések hatása. Vagyis azt gondolhatjuk ilyenkor, hogy a megfigyelt különbségek azért alakultak úgy ahogy, mert az adott helyen már magasabb volt a minimálbér, mint a másik államban.

10%-kal magasabb bér = 3,6%-kal kevesebb öngyilkosság

A kutatók 16 évnyi adatot vizsgáltak ilyen szemmel, alaposan összegyűjtve az összes releváns demográfiai és halálozási statisztikát. Publikációjukban pedig három fő eredményt emeltek ki:

Egyrészt úgy találták, hogy a minimálbér 10 százalékos emelése 3,6 százalékkal csökkentette az öngyilkosságok számát, míg az adóvisszatérítések jövedelemnövelő hatása 5,5 százalékkal. Ez az intézkedés a vizsgált időszakban évi 1200 emberéletet jelentett, vagyis ennyivel kevesebben vetettek véget az életüknek anyagi gondok miatt.
A második érdekes tanulság az, hogy ezek a gazdaságpolitikai eszközök jobban hatnak a nőkre, mint a férfiakra. Az ő esetükben ugyanez a 10 százalékos minimálbér-emelés már 4,7 százalékkal vetette vissza az öngyilkosságok számát, míg az adóvisszatérítés pedig 7,4 százalékkal.
Végül a harmadik kiemelt eredményük szerint a minimálbér-emelés minden társadalmi osztály bajbajutottjain egyaránt segít, miközben az adóvisszatérítés ezen formája a színesbőrűeknek kiemelten jól jöhet.

Az úgynevezett EITC (earned income tax credit) nevezetű program kapcsán érdemes tudni, hogy az egy olyan fajta jövedelemadó-visszatérítés az USA-ban, amit a jövedelmi helyzeten túl a gyermekek száma is befolyásol. Tehát egy igen célzott szociálpolitikai eszközről van szó, amelynek a lazítása így nagyban segíthet a szegényebb társadalmi rétegeken, és ezért láthatunk jelentős hatást az esetében. Hogy a nőknél miért hat jobban ez is, meg a minimálbér-emelés is, annak igen egyszerű oka van. Ők nagyobb arányban dolgoznak minimálbért fizető állásokban, és gyakrabban jogosultak az említett adóvisszatérítésre is.

A tanultakra már nem hat

Az említett hatások szinte teljesen eltűnnek, ha valakinek már bachelor vagy annál magasabb iskolai végzettsége van, ami egyébként konzisztens a kutatók feltételezéseivel is. A jobban képzett emberek ugyanis már ritkán keresnek minimálbért, és a többségük számára nem is releváns az említett adóvisszatérítés sem. Az ő esetükben így furcsa is lett volna, ha látunk valamekkora hatást.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy ezek az intézkedések főként csak az öngyilkosságok számát tudták csökkenteni. A drogtúladagolással kapcsolatos halálesetek gyakorisága szinte alig változott a minimálbér-emelés hatására, amely arra utalhat, hogy a drogfogyasztás veszélyei sokkal mélyebben gyökereznek. Ebben az esetben már nem csak az anyagi helyzet számít, és így más eszközre lehet szükség a leküzdéséhez.

Zárásként még hozzátennénk, hogy ezek az eredmények szépen egybecsengenek más kutatásokkal is, amelyek szerint a lecsúszó társadalmi rétegek anyagi támogatása nagyban segíthet az öngyilkosságok megelőzésében. Sok lehet ugyanis az olyan ember, akit a munkanélküliség, az otthonának az elvesztése, vagy az adósságspirálba kerülés a végletekig elkeserít. Ez a kutatás most számszerűen megmutatta, hogy ezen emberek anyagi támogatása életeket menthet.

Noha az amerikai környezet, a halálozási tendenciák és az ottani minimálbér szintje merőben más, mint az európai és azon belül a magyar, de nem kizárt, hogy ez az összefüggés valamekkora külső érvényességgel is bír. Vagy egyszerűbben szólva: általánosítható. Persze az ilyen következtetésekhez nemcsak kutatói munka kell, hanem a körülmények speciális együttállása is, emiatt pedig még időre van szükség, hogy hasonló empirikus eredményekre bukkanjunk az öreg kontinensen. Ez az amerikai eset viszont van annyira elgondolkodtató, hogy a jövőben már ne feledkezzünk meg róla, amikor egy esetleges minimálbér-emelés hatásait mérlegeljük.

Amennyiben úgy érzi, hogy segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123-as, vagy a 06 80 820 111-es telefonszámot!

Szakirodalmi háttér:

Case, A, and A Deaton (2015), “Rising Morbidity and Mortality in Midlife among White non-Hispanic Americans in the 21st century”
Dow, W H, A Godøy, C A Lowenstein, M Reich (2019), “Can Economic Policies Reduce Deaths of Despair?”
Voxeu.org (2019), „A way out from rock bottom: Economic policies can reduce deaths of despair”

Címlapkép: Shutterstock

[ad_2]

Source link