PÉNZÜGYI HÍREK
Egyre kevesebb gyerek születik Kínában
Az idei év első felére vonatkozóan országos adatot egyelőre nem közöltek, a regionális felmérések eredményei alapján azonban – területenként eltérő mértékben, – jelentős csökkenés volt megfigyelhető a születések számában. A Kína délnyugati részén fekvő, csaknem 31 millió lakosú Csungking városában például a január-májusi időszakban mintegy 68 400 újszülöttet regisztráltak, ami jelentős, közel 30 százalékos visszaesést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest. A kelet-kínai Santung tartományban lévő, 9 milliós Vejfang városban az idei év első felében mintegy 55 800 gyermek született, így itt éves összevetésben 13,4 százalékos csökkenést mértek a születések számában. Az ország egyéb részein – az északnyugati Senhszi, a keleti Anhuj, délnyugati Szecsuan, valamint az északi Hopej tartományokban – 3 és 10 százalék közötti visszaesés volt tapasztalható az év első hat hónapjában. A csökkenő tendencia hátterében több tényező áll. Visszaesés figyelhető meg a nők termékenységi rátájában, ami az egy nőre eső újszülöttek átlagát jelenti, valamint a szülőképes korú nők számában. A nők termékenységi rátáját 2018-ban a kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság 1,55-ben állapította meg. A múlt évtizedben ez az átlag még 1,65 volt, csúcspontját pedig 2016-ban érte el, amikor 1,8-ra ugrott annak nyomán, hogy a korábban alkalmazott egykepolitika beszüntetésével Kínában minden párnak engedélyezték a második gyermek vállalását. A népesség számának megőrzéséhez szükséges ráta 2,1. A szülőképes korú – 15 és 49 év közötti – nők száma 2011 óta folyamatosan csökken, Kína ráadásul azzal a problémával küzd, hogy az 1979 és 2015 között érvényben lévő egykepolitika egyik következményeképpen súlyosan elbillent a társadalomban a nők és a férfiak aránya. Kutatói becslések szerint a kínai társadalomból jelenleg 30-40 millió nő hiányzik, emiatt pedig sok férfi nem talál magának párt. A Senhszi tartományban található Jenan város statisztikai hivatala szerint az 1980-as és 1990-es években született párok számára a gyermekvállalás már nem feltétlenül jelenti a házasság lényegi elemét, míg a 30-as és 40-es korosztály nehézségekkel küzd a munka és a magánélet egyensúlyának fenntartásában, így jellemzően inkább letesznek egy második gyermek vállalásáról. Több tartomány statisztikai hivatalai emellett a gyermekneveléssel járó magas költségeket jelölték meg a születések számát befolyásoló tényezőként. Az újszülöttek számának csökkenése azért is lényegi kérdés, mert szakértők szerint Kína gazdasági fejlődésének fenntartása csak akkor lehetséges, ha megoldást találnak a társadalom elöregedésének problémájára. Előrejelzések szerint 2030-ra a 60 éven felüliek fogják kitenni a népesség több mint negyedét. A kínai kormányzat tett már lépéseket a helyzet kezelésére: 2012-ben például fizetett szülési szabadságot vezettek be az anyák számára. A regionális statisztikai hivatalok továbbá az óvodai férőhelyek számának bővítésére, a terhességi ellátás költségeinek nagyobb arányú visszatérítésére, valamint további óvodai és bölcsődei szolgáltatások kialakítására tettek javaslatot a gyermekvállalás ösztönzése érdekében.
