Annyi szn-dioxiddal krostja a levegt az szaki-sarki bozttz, mint egsz Svdorszg egy teljes v alatt

Az szaki-sarkvidki terleteken az elmlt msfl hnapban bekvetkezett bozttzek szn-dioxid-kibocstsa Svdorszg egy vnyi emisszijnak felelt meg – kzlte pnteken a Meteorolgiai Vilgszervezet (WMO).

Jnius kezdete ta korbban nem ltott termszeti tzeket tapasztalunk az szaki-sarkvidk trsgben. Csak jniusban a tzek sorn 50 megatonna szndioxid kerlt a lgkrbe, ami megegyezik Svdorszg ves emisszijval. Ez tbb, mint amennyit ugyanebben a hnapban 2010 s 2018 kztt sszesen kibocstottak a szaki-sarkvidki tzek

– mondta Clare Nullis, a WMO szvivje az ENSZ egy genfi tancskozsn.

Mjus s oktber kztt megszokottak az szaki flgmbn az erdtzek, idn azonban szokatlan terjedelmek s intenzitsak.

A legtbb tz az amerikai Alaszka llamban s Oroszorszg szibriai rgijban keletkezett, helyenknt 100 ezer fociplynyi nvnyzet vlt a lngok martalkv. Egy Albertban, Kanadban pusztt tzvsz a becslsek szerint tbb mint 300 ezer fociplynyi terletet tarolt le.

Alaszka idn tbb mint 400 erdtzet lt t s naponta j kezddik. Szibriban mintegy 10 Celsius-fokkal magasabb volt a hmrsklet jniusban, mint a korbbi tlag, mikzben Alaszka a rendszeres mrsek ta tapasztalt msodik legmelegebb jniust lte t. Jlius 4-n a hmrsklet elrte a 32 Celsius-fokot. „Ez nem egy Alaszkra jellemz idjrs” – mondta Nullis.

Az erdtzek felerstik a globlis felmelegedst azzal, hogy a fnyvisszaver fehr havat fekete pernyerteggel bortjk be, amely elnyeli a napfnyt. Ekzben nvekszik annak kockzata is, hogy a permafroszt, vagyis az llandan fagyott rteg megolvadhat s metnt juttat az atmoszfrba.

Kros fst is keletkezik, amely hossz utat kpes megtenni. Az alaszkai Fairbanks vrosban pldul a vilg egyik legslyosabb lgszennyezettsgt tapasztalhattk az ott lk ebben a hnapban.