Akár jól is járhat azzal a Magyar Telekom, hogy beszáll az állam a Telenorba

Jön az állam A nyár elején a Népszava, múlt héten a HWSW számolt be arról, hogy hamarosan bejelenthetik, a Telenor részleges állami tulajdonba kerülhet, az állam az Antenna Hungárián keresztül szerezhet 25 százaléknyi részesedést a távközlési szolgáltatóban. A szektor egyébként is alapos átalakuláson megy keresztül, a Magyar Telekom eladhatja a 4iG-nek az ICT-leánycégét, a T-Systemset, a hazai Vodafone egyesül a UPC-vel, a Digi megvette az Invitel lakossági üzletágát és komoly ambíciói vannak a hazai mobilpiacon (az 5G-frekvenciákért folytatott licitből való kizárás valamelyest letörheti ezeket az ambíciókat), és a cseh tulajdonossal a hazai Telenor is agilisebb, ebbe az egyenletbe hozna egy új ismeretlent az állami tulajdonszerzés a Telenorban. A verseny tehát már alapból egyre élesebb, első blikkre pedig az állam megjelenésével a versenyhelyzet még kiélezettebb lehet, ami ronthatja a versenytársak pozícióját. De mi van, ha mégsem? Mi van, ha az állami tulajdonszerzéssel párhuzamosan az egész szektor kormányzati megítélése javul? Forrásainkkal folytatott beszélgetéseken többször felmerült egy olyan forgatókönyv, amiben a távközlési szektort sújtó különadók csökkentése vagy kivezetése is terítéken szerepelhet. Két megközelítés áll tehát egymással szemben (megerősödik a Telenor, élesedik a verseny vs. javul a szektor kormányzati megítélése, csökkenhetnek a különadók), a Magyar Telekom árfolyamának alakulása alapján a befektetők sem tudták még eldönteni, jó vagy rossz a Telekomnak az állam megjelenése a szektorban.   Egyrészt Ahogy azt a múlt hét pénteken mi is írtuk, első blikkre inkább negatív a hatása az állami tulajdonszerzésnek a Telekomra, azzal, hogy az állam tulajdonrészt szerez a Telenorban, egyrészt az állami tulajdonszerzéssel befolyó forrásokkal megerősödve a mostaninál erősebb ellenfele lehet a hazai Telenor a Magyar Telekomnak, már a frekvenciaaukción is egy megerősödött ellenfelet kaphat a Telekom, a Telenor magasabbra tolhatja a frekvenciablokkok árát az idei frekvenciaaukción, és az sem lenne meglepő, ha az államnak nyújtandó szolgáltatásokra kiírt pályázatokon is sikeresen szerepelne egy részben állami tulajdonban lévő szolgáltató. Másrészt Vannak, akik úgy érvelnek, hogy a Magyar Telekomnak jó hír az, hogy az állam részesedést szerez a Telenorban, mert azon keresztül az egész szektor állami megítélése javulhat, ami akár azt is eredményezheti, hogy csökken a szektor adóterhelése.   A Magyar Telekom két különböző típusú különadót fizet: távközlési adó soron negyedévente átlagban közel 6,3 milliárd, vagyis éves szinten több mint 25 milliárd forint (tavaly 25,5 milliárd forint) szerepel, közműadót is fizet a vállalat, azon a soron éves szinten 7,2 milliárd forintos összeg áll, ezt az adót minden évben az első negyedévben fizeti a Telekom. Mindkét összeg adózás előtti tétel, de ha az adózott eredményhatással kalkulálunk (tudva azt, hogy adókedvezményeket is érvényesíthet a vállalat, és 9 százalékos társasági adó kulccsal kalkulálunk), feltételezve, hogy a távközlési adó kerülne teljes mértékben kivezetésre, az 23, ha mindkét adótípust kivezetnék, az közel 30 milliárd forinttal növelné meg a Magyar Telekom éves profitját, és nagyjából ennyivel a szabad cash-flow-ját is, ebből pedig bőven juthatna beruházásokra vagy akár magasabb osztalékra is. Ennyire azonban egyelőre nem érdemes szaladni, ez mind csak feltételezés, de látszik, hogy a különadók csökkentése vagy teljes kivezetése jelentős hatással lehet a Magyar Telekom profitabilitására, ezen keresztül pedig a Telekom-részvényesek szempontjából kiemelten figyelt osztalékfizetésre is. A távközlési cégek által befizetett különadók összességében nem elhanyagolhatók, a távközlési adó és a közműadó éves szinten összesen 108 milliárd forintot tesz ki. Bár a központi költségvetés közel 13 000 milliárd forintos bevételi oldalának csupán 0,8 százalékát adja az éves szinten 108 milliárd forintos bevétel, az 1400 milliárd forintnyi vállalati bevételnek már közel 8, a 620 milliárd forintnyi különadóbevételnek már több mint 17 százalékát teszi ki a távközlési adó és a közműadó bevétel. Vagyis az állam vélhetően nem szívesen mond le az éves szinten stabilan 100 milliárd forint feletti bevételről, de nyilván van az a koordináta-rendszer, amiben ez elhelyezhető: ha lesz is adócsökkentés, az a hivatalos indoklásban majd nyilván nem úgy szerepel, hogy az bármilyen módon is kapcsolódik a Telenor-tranzakcióhoz, hanem például azért csökkenhetnek a cégek terhei, mert a szektor vállalatai a nemzetgazdaság sikerének szempontjából fontos mobil- (pl. 5G) és vezetékes hálózati fejlesztéseket hajtanak végre. Egyrészt, másrészt Elképzelhető, hogy végül a két forgatókönyv kombinációja valósul meg, az állami tulajdonszerzésből befolyó tízmilliárdokkal megerősödik a Telenor, eközben pedig akár csökkenhet is a szektor adóterhelése. A HWSW cikke múlt hét csütörtök délután került ki, nagyobb sajtóvisszhangja pedig múlt hét pénteken lett az állam esetleges részesedésszerzésének, de a Magyar Telekom árfolyama kisebb kilengések után érdemben nem mozdult el, vagyis egyelőre a befektetők is emésztik a tranzakció esetleges hatásait. Címlapkép: Akos Stiller/Bloomberg via Getty Images

Source link