PÉNZÜGYI HÍREK
A nyugattal való felzárkózás érdekében fontos Magyarországnak az ázsiai kereskedelem
2015-ben az egyik első ország voltunk, amely csatlakozott az Övezet és Út programhoz; a kormány keleti nyitás iránti ambíciói jól találkoztak a Kína által koordinált nemzetközi infrastruktúra- és kereskedelemfejlesztési projekttel – ismertette az államtitkár. Gion Gábor kitért arra is, hogy Magyarország az egyik legfontosabb felvevő országa a kínai tőkének a régióban: a Bank of China is nálunk hozta létre regionális központját, hazánk 2017-ben pedig offshore és onshore dim-sum kötvényeket is kibocsátott a kínai piacon. Az államtitkár hozzátette, hogy Magyarország önmagában viszonylag kicsi piac Kína szemében, hiszen kevesebb, mint 10 milliós lakosságával körülbelül egy közepes kínai város felvevőpiacának felel meg, viszont fontos katalizátora lehet az együttműködésnek Kína és a nyugati országok közt. Hazánknak van tapasztalata multinacionális szervezetekkel való együttműködésben és az ázsiai országok és az USA, illetve Európa egyes országainak együttműködésének katalizálásában is. Sőt, mivel „valahonnan Ázsiából” vándoroltunk be Európába több mint ezer éve, kulturális affinitásunk is van az ázsiai országokkal – tette hozzá az államtitkár. Gion Gábor kitért arra is, hogy Magyarország jelenleg az EU legdinamikusabban növekvő gazdasága, 4,9%-os tavalyi és 5,2%-os első féléves (évesített) növekedéssel. A kormány célja, hogy hosszú távon is legalább 2 százalékponttal túlteljesítse az EU-s átlagot. A kereskedelmi háború által okozott addicionális kockázatokkal kapcsolatosan Gion Gábor elmondta, hogy úgy látja, a komolyabb válságokat sosem a politikai vezetők, hanem olyan gazdasági tényezők okozzák, melyekre a világ nincs felkészülve, vagy amelyeket szándékosan figyelmen kívül hagy, mint a dotkom-lufi vagy a subprime-válság. Hozzátette: a kereskedelmi háborúban a globális integráció miatt nincsenek nyertesek és vesztesek; mindkét oldal nyer vagy mindkét oldal veszít. A panelbeszélgetésen elhangzott kérdésre válaszul az államtitkár kifejezette: Szerinte az Övezet és Út program akkor lesz sikeres, ha igazodik a régiós gazdasági stratégiákhoz. Magyarország esetén ez megvalósul, viszont fontos az is, hogy az összesen 140 millió főnek otthont adó közép-európai országok által kezdeményezett V4-együttműködés céljait is figyelembe vegye a projekt. Egy másik kérdésre Gion Gábor elmondta: szerinte a program legnagyobb kihívását a kulturális különbségek jelentik.
